vissza az alapértelmezett oldalra

előadások | Semmi

Semmi

Ajánlott életkor: 13+

„Mindenki azt várta tőlünk, hogy vigyük valamire az életben.
Valamire vinni pedig azt jelentette, hogy lesz belőlünk valaki, de ezt senki sem mondta ki hangosan. Halkan se. Egyszerűen a levegőben, vagy az iskola kerítésén lógott, beköltözött a kispárnáinkba, vagy a plüssállatokba, melyeket, miután kiszolgáltak, a padlásra száműztünk porfogónak. Eddig nem tudtam, hogy így van ez. Pierre Anthon döbbentett rá.
Megijedtem. Féltem Pierre Anthontól.
Félelem. Még több félelem. Annál is több félelem.”

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, „fontos dolgokat”, amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja… A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Mindenki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a „Fontos Dolgok Halma” egyre nő, és lassan mindent bekebelez.


Janne Teller világhírű ifjúsági regénye olyan könyv, amely nem fél kérdezni. Nevezték már nihilista gyerekkönyvnek és az új „A Legyek Ura”-nak, Dániában először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették, számtalan díjat nyert és számtalan botrányt kavart a világban. Provokatív könyv, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel, miközben beszélgetésre, vitára sarkall, és arra buzdít, hogy magunk találjunk válaszokat.

A Budapest Bábszínház előadása magyarországi bemutató és a regény első bábos adaptációja a világon.

Az előadás helyszíne: Játszó-tér
Az előadás időtartama: 90 perc (szünet nélkül)
Bemutató: 2013. január 8.

A Semmi a Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján a 2012/2013-as évad legjobb gyerek- és ifjúsági előadása.
A színház Üveghegy-díjat kapott a VII: Kaposvári Budapest Főváros Önkormányzatának és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának felajánlásával, elismeréssel kimagasló ifjúsági színházi előadásért a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén, Hoffer Károlyt pedig a legjobb rendezőnek járó Lengyel Pál-díjjal ismerték el.

Janne Teller regényének bábszínpadi változata. Az előadás a Nordiska Aps International Performing Rights Agency és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével jött létre.

Támogató:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Író: Janne Teller
Színpadi adaptáció: Gimesi Dóra
Zene: Kiss Tibor (Quimby)
A regényt fordította: Weyer Szilvia
Asszisztens: Rigó Anna
Látvány, rendező: Hoffer Károly

Szereplők:
Agnes Aarne: Spiegl Anna
Sofie Nielsen: Pájer Alma e. h.
Elise Jensen: Pallai Mara
(Dagadt) Henrik Eskildsen: Ács Norbert
(Ájtatos) Kaj Hansen: Tatai Zsolt
Jan-Johan Henderson: Teszárek Csaba
(Nagy) Hans Raaberg: Pethő Gergő
Pierre Anthon: Szolár Tibor
Mathilde Eskildsen tanárnő, Hamupipőke: Blasek Gyöngyi

A Semmi az évad egyik legjobb előadása. - Bóta Gábor: A gyerekben is elszabadult (Népszava)

Erőteljes, izgalmas, szorongató. - Stuber Andrea naplója

A dán Janne Teller regényének a Budapest Bábszínházban Gimesi Dóra által bábokra áthangszerelt színpadi verziója, ha egy gyomorszájon rúgással nem is, de egy kiadós ébresztő pofonnal felért. - Hegedűs Barbara: A gyermekkor vége (Könyves.blog.hu)

Volt alkalmam látni az előadást és az elmúlt időszak egyik fontos eseményének tartom, hogy láttam. Nemcsak mert egyszerűen építkezik, könnyedén közöl és magától értetődően szólal meg, zenél és bábozik benne kilenc színész, hanem mert nagyon szép is ez a világ, ahová a tervező/rendező bevezet minket. A szélesen belakott játéktér, a festett ládák, a bábok, azok jelmezei és a színészek ehhez hangolt jelzésszerű, lelki rokonságot mutató finom összeöltözése gondos és ízléses vizuális összmunka. - Budaházi Attila: Sokkal több, mint semmi (Usualvisual.egologo.transindes.ro)

Kamaszokról, de korántsem csak kamaszoknak szóló előadás a Semmi: lehet, hogy kamaszkorban szembesül az ember először a benne felvetett kínzó kérdésekkel, de azok olyan erőteljesek, hogy színházban kívánni sem lehetne jobb alapkonfliktust. Egyébként is: a Bábszínház előadása jobb, mint az évad felnőtt- és gyerekelőadásainak legnagyobb része - miért maradna meg csakis a tinédzserek privilégiumának? - Kovács Bálint: Meghalsz úgyis (Egyfelvonas.postr.hu)

Olyan produkció, amely után ismét időszerű lesz a Magyarországon gyermekdednek elkönyvelt műfaj átértékelése. - Nem semmi (HVG)

Lenyűgözően nyomasztó, félelmetesen szép és egyben döbbenetesen fontos kép korunk gyermekeinek szemléletmódjáról. - Diószegi-Horváth Nóra: Lobogóért jár a szüzesség (Vasárnapi Hírek)

Kamaszt nevelőknek családi programként kötelező. Napokig munkál még az emberben, legyen szó ifjúról vagy felnőttről, továbbgondolásra, sőt, beszélgetésre késztet. - Mészöly Ági: Fontos Dolgok 3D-ben (Librarius.hu)

A darabot 13 éves kortól ajánlják, én pedig mindenkinek, aki szeret könnyedén és nevetősen mélyrepülni az emberi természet sötét bugyraiban. - Varga Julis: Semmi - de tényleg (Kultúrpart.hu)

És bár a téma igen komoly, az előadásba bőven belefér a filmes utalásokkal, 21. századi mémekkel tűzdelt humor, mely egészen biztosan közelebb hozza a történetet azokhoz a gyerekekhez, akiket leginkább megszólít. Hogy felhívja a figyelmet a kérdések fontosságára. Arra, hogy gondolkodjunk, elemezzünk, lássuk a világ sokféleségét, és találjuk meg saját életünk értelmét. Mert anélkül nem érdemes. - Szepesi Krisztina: Semmi (Pesti Műsor)

Megkockáztatom: ez a darab egyetlen másik színházban sem tudta volna olyan jól megtalálni a helyét, mint a Bábszínházban. A pajzsként szolgáló maszkok, a pont ebben a korban hiperérzékennyé váló személyiség, az egyéni akarat feloldódása a közösségben, a teljes lemeztelenedés – a színész és a báb kettőse egyrészt persze adekvát eszköz mindezek aprólékos bemutatására. Emellett azonban kreatív és összetett is a technika: a kezdetben egy személyként jelenlevő színész-bábfigura páros érzékeny szimbiózisa a cselekmény előrehaladtával hol gyengül, hol újból erőre kap, attól függően, hogy a történetben kit is látunk valójában: az embert magát, vagy csak a maszkját. - Farkas Péter: Játék határok nélkül (Kultblog.hu)

Az előadás bátran néz szembe a jelenkor gyerekeivel. Mit tartanak fontosnak? Mit tesznek meg egy közösségért? Mi történik velü(n)k a tulajdonainktól elszakítva: veszteség ez vagy nyereség: a semmi oltára vagy a valamié? - Hutvágner Éva: Áldozat a Semminek - áldozat a Valaminek (Prae.hu)

A darabról beszélgetve az is kiderült, hogy nagyon eltérő, kit melyik jelenet, melyik áldozat kavart fel jobban vagy kevésbé. Viszont mindegyikünk elgondolkodott azon, hogy a saját életéből mit áldozna fel könnyű szívvel, mit nagyon nehezen, és mihez ragaszkodna körömszakadtáig. Végül, a magammal és másokkal folytatott viták, beszélgetések után arra jutottam, hogy ha rajtam múlna, semmiképpen sem tiltanám be, de nem is tenném kötelezővé a regényt. Viszont ajánlanám, ahogy a Budapest Bábszínház előadását is, kamaszoknak és felnőtteknek egyaránt. - Turbuly Lilla: Ajánlott olvasmány (Criticai Lapok)

Izgalmas az is, ahogy a Quimby zenekar számai párbeszédbe lépnek a jelenetekkel: az ezerszer hallott slágerek az előadás kontextusában egészen új értelmet nyernek. - Puskás Panni: Magam adom (Revizoronline.com)

Az előadás után simán elképzelhető, miért tiltották be Teller regényét Dániában. Tiszteletre méltó, illetve jelentős társadalmi érzékenységről árulkodik, hogy később kötelező olvasmánnyá tették. Hiszen olyan elemi kétségek munkálnak benne, amelyekkel hiba nem foglalkozni tinédzserkorban. E kérdések ezúttal ugyan bujkálnak kissé az előadásban – bár kifejezetten szép gesztus, ahogy a fontos dolgok bedobása után a báb-gyerekek meghalnak, és már csak a felnőttek léteznek –, de kinyerhetőek a produkcióból, arról az eredményről nem is beszélve, hogy végre itt is megjelenik az a felismerés, hogy erről érdemes lenne beszélni. Mert nagyon is érdemes.

Hogy a kétségek felmutatása utat, és nem semmit jelent, abból jeles művészek, kultúrpolitikusok és önjelölt színházi teoretikusok is tanulhatnának. És ez „csak” egy dán mese. Pedig hogy mennyire nem csak… - Nyulassy Attila: Lehetne valami (7óra7.hu)

A Semmi színpadon is nyomasztóra sikerült, de közel sem annyira, mint a regény. Janne Teller könyvében a narrátor – az egyik diák – finom humora és könnyed elbeszélői hangja oldja a hangulatot, a bábszínházi változatban pedig az alkotók által beépített poénok: olyan helyzeteket és figurákat karikíroztak ki, amelyek egyébként nem voltak kifejezetten viccesek a regényben. A történet tragikus volta ugyanakkor nem került háttérbe. A bábok eleve meghatározták a hangulatot, és nagy dicséretet érdemel a bábtervező Hoffer Károly munkája, aki rendezője is volt az előadásnak. A bábjainak rengeteg arca van: rémisztő, cinikus, kiégett, szánnivaló és vicces figurák is tudnak lenni. Az út, amit bejárnak, jól visszaadja Janne Teller történetének lényegét. - R. Kiss Kornélia: Pszichothriller az éjsötét semmiről (Magyar Nemzet)

Senkit nem hagy hidegen a Semmi, az garantált, hogy mindenkiben eljön az a pont, ahol elgondolkodik, hogy számára mi az igazán fontos az életében. Számos kérdést megfogalmaz a mű, amely a fiatalokat foglalkoztatja, akik nemsokára, vagy akár most lépnek ki a nagybetűs életbe: mi is várja őket, vagy mit miért csináljon, minek van igazán értelme és még sorolhatnám, de valószínűleg mindenkiben más kérdés okoz dilemmát. A választ pedig csak mi adhatjuk meg. - Piros Csilla: Semmi előadásán túl (Like-me.blog.hu)

(E)z a fiatal társulat, az elmúlt évek bemutatói alapján most már kijelenthető, lassan bármit el tud játszani, a legmerészebb kortárs darabokat is, és nemcsak bábokkal, hanem 1:1-ben színészként, akár zenészként is. - leho: Halomépítők (Papiruszportál)

NYÁRI NYITVATARTÁS


A Budapest Bábszínház jegypénztára a nyári hónapokban zárva tart. A 2016/2017-es évad jegyeinek és bérleteinek árusítása szeptember hónapban kezdődik.


Várjuk nézőinket a Színházak éjszakáján (szeptember 17.), a Színikritikusok Díjának átadóján (szeptember 21.), októbertől pedig bemutatóinkon és repertoár-előadásainkon!

hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy az elsők között értesüljön havi műsorunkról, híreinkről, újdonságainkról!

tovább

MI TÖRTÉNIK A MOZGATÓ-FOGLALKOZÁSOKON?

 

A Mozgató színház-pedagógiai foglalkozások összefoglalója a logóra kattintva olvasható.


LETÖLTHETŐ OKTATÁSI SEGÉDANYAGOK

 

Több előadásunkhoz készült oktatási segédanyag a Magyartanárok Egyesületének közreműködésével. A segédletek a képre kattintva tölthetők le.